A védőborító evolúciója

A füles borítójú, puhatáblás könyv a papírborító evolúciójának eredménye. Az alacsonyabb előállítási költséget a nagyobb információs felülettel kombinálja.

A borító felhelyezése viszont kicsit több odafigyelést igényel. Az egyszerű, puhatáblás könyvek estében ugyanis előbb összeragasztják a könyvtestet a borítóval, majd az egészet körbevágják. Ez a füles borítónál nem lehetséges, hiszen akkor a füleket is levágnák… Ilyen esetben utólag ragasztják a borítót a könyvre.

Mióta van egyáltalán borítója a könyveknek? Ha érdekli, olvassa el a következő bekezdést, ha nem, akkor ugorjon egyenesen a praktikus információkhoz!

 

utólag ragasztott füles borító
füles borító fülszöveggel

Egy kis történelem…

Nem nehéz kitalálni, hogy a védőborítók a keménytáblás könyvek védelmére születtek. Az első ismert példány 1829-ből származik, címe Friendship’s Offering. Ebben az időben a védőborítók még teljesen befedték a könyvet (mintha ajándéknak lennének becsomagolva), és még le is zárták őket viasszal vagy ragasztóval. Így a könyv használatához ezeket el kellett tépni – nem is maradt meg belőlük sok az utókor számára.

A jelenleg is használt papírborítók a XX. század elején terjedtek el. Ekkortól jellemző az is, hogy sokkal szebben díszítették, mint magát a keménytáblás könyvet, hiszen ennek nyomdaköltsége sokkal alacsonyabb volt.

A puhatáblás könyveket természetesen az alacsonyabb előállítási ár hívta életre a XIX. század elejétől, és a mai napig is nagy népszerűségnek örvendenek.

 

Füles borító puhatáblás könyvön: két legyet egy csapásra!

Bár a borítót vastagabb kartonból szokás csinálni, a puhatáblás könyv egyértelműen sérülékenyebb. A behajtott füllel viszont szinte megduplázódik a borító vastagsága, így masszívabbá válik a kiadvány!

A másik előnye, hogy megfelelő mennyiségű helyet kapunk fülszöveg elhelyezésére. A puha borító belsejére nem szokás nyomtatni, ha pedig dombornyomást alkalmazunk, akkor nem is lehetséges.

 

dombornyomott borító

Mire és hogyan használjuk a füleket?

A behajtott fül mérete tetszőleges lehet – beérhet szinte a könyv gerincéig is -, az általánosan jellemző minimum az, hogy a lap közepéig érjen.

Gyakori, hogy az első fülre egy kedvcsináló részletet tesznek a műből, a hátsóra pedig a szerző bemutatását. Sorozatoknál az első fülre egy általános ismertetőt, a hátsóra pedig az adott könyv szerzőjét szokták bemutatni.

Szokták a hátsó fülre tenni a vonalkódot és az árat is. Természetesen ilyenkor figyelembe kell venni ennek előnyeit-hátrányait. Nem alkalmazható ez a módszer, ha a könyvet egyesével fóliázzák, hiszen akkor ezek az információk rejtve maradnak.

Az ár feltüntetése önmagában is problémás lehet. Az esetleges árváltozást nehezebb így kezelni, az ajándékba adott könyvnél pedig illik eltüntetni az árat, és nagyon csúnya, amikor tollal át van satírozva.

 

Ügyeljünk rá, hogy kellő szélességű margót hagyjunk a hajtásnál, az összkép legyen arányos, szellős.

A borító grafikája átnyúlhat a fülre is. Mivel többségében úgyis fóliázva van a borító, a papír nem törik ki, szép marad.

A füles borító amellett, hogy több helyet biztosít a mű vagy a szerző reklámozására, praktikus is sokak számára, mert könyvjelzőként is lehet használni.

 

Grafika és fülszöveg füles borítón

Összegezve: puhatáblás könyvének több módon is hasznára válik a füles borító, éljen a lehetőséggel!

Kérjen árajánlatot itt!

 

 

 

Irodalom:
https://en.wikipedia.org/wiki/Dust_jacket
https://en.wikipedia.org/wiki/Paperback

Pin It on Pinterest

Share This

A honlap használatához a gombra kattintással, görgetéssel vagy további navigálással elfogadom a sütik alkalmazását. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás